Mindent a hajdináról
Image Alt

Király Fitness

  /  BLOG   /  Mindent a hajdináról

A hajdina, amit más néven pohánkának, tatárkának, haricskának is hívnak, a keserűfűfélék családjába tartozó kétszikű növény. A hajdina őshazája Ázsia középső, mérsékelt égövi részén található, innen az V. században származott el Japánba és Kínába. Közép-Európába a középkorban a hódító mongol és török néptörzsek közvetítésével jutott el, majd a tengeri kereskedelem révén Velencébe, Lombardiába, Dalmáciába és Dél-Tirolba került.

Hazánkban a XV. század óta termesztik, főként a nagy magvú, fekete héjú fajt (közönséges pohánka) termesztése és fogyasztása az elterjedtebb. Széleskörű felhasználása a kenyérgabonák és a burgonya megjelenésekor visszaszorult. A ’80-as évektől kezdve azonban az egészséges táplálkozás hívei kedvező beltartalmi értékei miatt újra felfedezték. Illetve ennek köszönhetően az élelmiszeripar is nagyobb mennyiségben alkalmazza. Mára a reform, vegetáriánus étrend kedvelőinek táplálkozása mellett egyre inkább terjed a vegyes, hagyományos étrendet követők körében is.

A nagy érdeklődésre való tekintettel, egyre több helyen kapható pirított vagy fehér hajdina, illetve újabb és újabb terméket fejlesztenek hajdinaliszt felhasználásával. Főleg bio boltokban, de egyre több szupermarketben elérhető hajdinaliszt, ezekből készült különböző formájú száraztészták és gluténmentes lisztkeverékek is. Extrudált- , puffasztott- és  pehely formában is megtalálható a boltok polcain, de akár sör és ecet alapanyagaként is szolgálhat. Sokan nem kedvelik karakteres íze miatt, ezért érdemes más gabonákkal kiegészítve vagy az ételekbe “rejtve” elkészíteni. Így akár kezdő hajdina fogyasztók használhatják rizs helyett húsgombócok vagy rakott ételek lazítására, vagy akár rizzsel és zöldségekkel együtt vegyes köret készítéséhez is. Édes- vagy sós kásaként fogyasztva is igen elterjedt. Sikértartalom (azaz gluténtartalom) híján sütési tulajdonságai javításra szorulnak, ugyanis magában használva tömör tésztát kapunk. Emiatt leginkább nagy sikértartalmú liszttel (kenyérsütéshez például 10-30%-os arányban búzaliszttel) keverve használható. Sütésre szánt gluténmentes lisztkeverékekben más gabonaörleményekkel és gyakran guargumival és lupinnal (azaz csillagfürt őrleménnyel) vegyítve forgalmazzák. Ez utóbbi két komponens kevésbé ismerős volta ellenére természetes eredetű növényi adalékanyag, amit az élelmiszeripar is használ. A hajdina pörkölt magját megőrölve a franciák palacsintát (galette), a japánok tésztát állítanak elő belőle, de az oroszok palacsintája, a blini is hajdinalisztből készül.

A zöld növény és a levélliszt, a rutin előállításának jó alapanyaga volt régebben (gyógyászatban használták a vérzékenység tüneteinek enyhítésére, magas vérnyomás csökkentésére, fagyás okozta gangréna, vagyis üszkösödés megelőzésére), de ilyen jellegű hasznosítását kiváltotta a szintetikus úton előállított rutin.

Állatkísérletek szerint a hajdinafehérje biológiai értéke 93,1%, (a fehérjék biológiai értéke  azt mutatja, hogy egy adott táplálék fehérjéinek hány százalékát tudja szervezetünk saját fehérjéinek felépítésére felhasználni). A hajdina glikémiás indexe közepes (50-59%), ezért mindenképp érdemes extra rostokkal (zöldség, gyümölcs), illetve fehérje- és zsírforrásokkal (olajak, húsok, tojás, tejtermékek) kiegészítve fogyasztani. Lizin- (6,53 g/100 g fehérje), metionin- (3,4 g/100 g fehérje) és arginintartalma (11,26 g/100 g fehérje) meghaladja a búzáét, így például nagy haszna lehet vegánok, májbetegek változatos étrendjében. Azonban krónikus májbetegségek szövődményeként kialakuló portális encephalopathia (agyvelőbántalom) megelőző szakaszában és egyes enzimdefektusok, például a homocisztinuria esetén azonban a hajdina nagy metionintartalma miatt nem javasolt.

Ásványi anyagok tekintetében kálium-, foszfor-, magnézium- és nikkeltartalma emelhető ki. Vitaminjai közül elsősorban a B1- és B2-, E-vitamin érdemel említést. Termése és levele nagy mennyiségben tartalmaz rutint (P-vitamin vagy antipermeabilitási faktor), amely a C-vitaminnal együtt a kötőszöveti kollagén anyagcseréjéhez szükséges, erősíti a hajszálerek falát, csökkenti azok áteresztő képességét. Rendszeres fogyasztása különösen javasolható érbetegségek, például magas vérnyomás megelőzésénél, kezelésénél. A hajdina magja és levele gazdag egyéb természetes antioxidánsokban is, ezen belül flavonoidokban. Magas élelmirost-tartalma miatt rendszeres fogyasztása segítséget nyújthat a székrekedés és bélrendszeri daganatok megelőzésében, a cukorbetegek étrendjének változatosabbá tételében, valamint emelkedett koleszterin-, vérzsírszint esetén, annak megelőzésére is. A kiegyensúlyozott, szakszerűen összeállított vegetáriánus étrendben is jól alkalmazható egyéb gabonákkal, magvakkal dúsítva.

 


Lájkolj minket Facebookon: Király Fitness – Nagyvárad tér
Kövess Instagramon: Király Fitness – Instagram
Iratkozz fel YouTube csatornánkra: Király Fitness – YouTube